Jár-e szavatosság használt autó vásárlásához?

Jár-e szavatosság használt autó vásárlásához?

 

Ön is azok közé tartozik, akik a vadonatúj “meseautó” helyett egy jól működő használt autóra szavaz? Mindenki szeretne -akár milliókat is- spórolni a vételáron. A használt autók előnye ezen a téren verhetetlen, hiszen sok családnak, fiatalnak óriási segítség a mindennapokban egy megfizethető, megbízható autó. Mi a helyzet akkor, ha mégsem működik jól? Lehet bármit is tenni egy használt gépjármű megvétele után? Ne hagyja magát becsapni, nézze át velünk a lehetőségeket! És persze a legjobb tanács: mindezt érdemes a vásárlás előtt.

Használt autó vásárlása: szavatosság, jótállás vagy garancia? Melyik mit jelent?


Amikor vásárolunk egy terméket, a biztonság mindig elsődleges szempont. Elektronikai eszközt például nem érdemes zsibvásáron venni, ahogyan ingatlant sem szereznek egy kocsma asztalon könyökölve. Használt autó vásárlása esetén mégis mi nyújthat biztonságot? Az első szó, ami felrémlik ennek kapcsán, a garancia. Habár a felelősségvállalás terhét gondoljuk a szó mögé, szerencsére a jogalkotó részletesebben foglalkozik a kérdéssel. Ugyanis sok félreértés születne belőle, ha más-más tartalommal lehetne megtölteni a felelősség kérdését. Ez persze jó hír, hiszen a kárigényünket is könnyebben érvényesíthetjük a fogalmak tisztázása után. A garancia szó helyett a jog a jótállást és a szavatosságot használja. Mégpedig nyomós okkal különíti el ezt a látszólag hasonló kérdéskört. A hatályos Polgári Törvénykönyv szerint, aki jótállást vállal vagy arra köteles egy termékkel kapcsolatban, felelnie kell a hibás teljesítésért. De mikor teljesít az eladó hibásan? A törvény szerint akkor, ha “a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.”

Használt autó esetében sok olyan rejtett hiba előfordulhat, amelyet akár a legnagyobb gondosság mellett sem vesz észre a vevő. Erre a helyzetre megoldásként ugrik elő a Ptk. soraiból a kellékszavatosság fogalma. A törvény szerint a termék hibájáért az eladó felelősséggel tartozik. Fontos, hogy a rejtett hiba oka a vásárláskor is ott lapuljon a termékben, csak éppen nem észrevehetően. Az eladó ebben a helyzetben nem hivatkozhat arra, hogy ő mit sem tudott az autó hibás alkatrészeiről. Akármennyire jóhiszeműen jár is el, felelősséggel tartozik az eladott gépjárművel kapcsolatban.

Van-e garancia vagy szavatosság használt autó vásárlása esetén?


A fentiek elolvasása után kissé lelassult pulzusszámmal nyugtázhatja, hogy használt autó esetén is van remény. Azonban nézzük át gondosan, melyik fogalom milyen védelmet nyújt a vásárolt jármű meghibásodására tekintettel. Amennyiben a használt autóra jótállást vállal az eladó, akkor az esetlegesen felmerülő meghibásodásért felelősséggel tartozik. Az eladó természetesen kimentheti magát, de csak ha bizonyítja, hogy a hiba oka a vásárlás után keletkezett (például nem rendeltetésszerű használatból vagy nem megfelelő karbantartásból).

Ha az autóval kapcsolatos hibás teljesítés miatt kellékszavatossággal szeretne élni a vevő, négyféle módon rendezheti igényét. A Ptk. garantálja, hogy a rejtett hibát az eladónak ki kell javítania, az autót ki kell cserélnie, a vételárat le kell szállítania vagy teljesen vissza kell térítenie. Ezekből a lehetőségekből a vevő választhat kedve szerint. Azonban azt szem előtt kell tartani, hogy a törvény szerint egy jelentéktelen hiba nem elég ok a szerződéstől való elállásra.

Mindez pompásan hangzik, hiszen ezzel meg is szüntethető a használt autó vásárlása körüli bizonytalanság és feszültség. Igen ám, de felmerül a kérdés, hogy probléma esetén kinek kell bizonyítania az igazát és hogyan? Jótállási kötelezettségnél az eladót terheli a bizonyítás. Eszerint neki kell azt igazolnia, hogy az autó rejtett hibája az értékesítéskor nem volt meg. Ugyanez igaz a szavatossági idő első hat hónapjára. Ebben az időtartamban az eladó bizonyítja az autó vásárláskor megfelelő állapotát, amivel kimentheti magát a felelősség alól. A szavatosság az első hat hónap elteltével azonban csakis a vevő bizonyítása révén érvényesíthető.

Van-e különbség, ha magánszemélytől vagy cégtől veszem a kocsit?


A válasz: határozottan igen. Mégis mi a különbség a kettő között? A Ptk. úgy fogalmaz, hogy “a jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el.” Ez azt jelenti, hogy egy éve van a vevőnek, hogy rejtett hiba esetén jelezze az eladónak szavatossági igényét. A vevő javára billen a mérleg abban az esetben, ha vállalkozással köt adásvételi szerződést (például autókereskedéssel).

Ilyenkor a törvény azt mondja, hogy két évig élhet igényérvényesítéssel a vásárlástól számítva. Használt autó esetén viszont van egy kitétel: két évtől rövidebb időtartamban is megállapodhatnak a felek. Ez persze nem lehet kevesebb egy évnél, de rajtuk áll, mennyire csökkentik le a szavatosság idejét. Érdemes figyelemmel kísérni az adásvételi szerződés ezen részletét is, hiszen ez a felek közös döntése kell legyen, mindkettejük érdekében.

Meddig köteles visszavenni az autót az eladó?

Igen, lehet most felhúzta a szemöldökét, azonban tényleg joga van visszaadni az autót az eladónak. És természetesen visszakérni a vételárat cserébe. Mind a jótállás, mind a szavatosság érvényesítésére nyitva áll a szerződéstől való elállás joga. Ez pedig az autó kötelező visszavételét jelenti. Amint fentebb említettük, jelentéktelen hiba miatt nem lehet jogszerűen elállni a szerződéstől. Viszont abban az esetben, ha az eladó például nem tudja – vagy nem akarja – kicserélni, kijavítani az autót, bátran hivatkozzon erre a jogára. A hibás jármű visszavételére a szavatosság törvényben meghatározott ideje áll rendelkezésre, ami egy év. Vállalkozással kötött szerződés esetén pedig az abban rögzített időtartam érvényes, ami egy és két év közötti kell legyen.

Kizárható-e a szavatosság?


A szavatosság érvényesítése alól használt autó esetén csak abban az esetben mentesülhet az eladó, ha az autó rejtett hibájával a vásárláskor a vevő pontosan tisztában volt vagy fel kellett volna ismernie. Tehát a vétel idején rendkívül fontos ez az információ. Ezért célszerű a szerződésben kitérni ezekre a hibákra, hogy később ne merüljön fel vitás kérdés. Ugyanis azokra a meghibásodásokra, amelyek nem voltak ismertek a vásárláskor, nem érvényes az eladó mentesülése. Természetesen itt is fontos az autó rendeltetésszerű használata és megfelelő műszaki karbantartása.

Mit tegyünk, ha mégis meghibásodik az autó?


Hiába reméljük teljes bizalommal, hogy az általunk választott gépjármű használt állapotában is egy csoda, bármikor meghibásodhat. Nézzük mit tehetünk attól függően, hogy mekkora a probléma, ez mennyiben érinti az autó rendeltetésszerű használatát és mikor jelentkezett először a meghibásodás. Amint észleljük a műszaki hibát, azonnal jelezni kell az eladónak. Ilyenkor nem éri meg halogatni. Mindezt tegyük úgy, hogy később a hibabejelentés és igényközlés bizonyítható legyen (pl. postai könyvelt küldeményként).

A szerződésben rögzített megállapodás vagy a törvény által garantált szavatossági/ jótállási időn belül a jelzett problémát az eladó köteles orvosolni. Hacsak nem tudja magát kimenteni a felelősség alól (a fent említett okokra hivatkozva). Ám lehetséges, hogy visszautasítja a vevő jogérvényesítését, vagy a bizonyítást illetően merül fel vita. Ilyenkor érdemes ügyvéd segítségét kérni, ezzel tisztázhatók a felelősségi kérdések és szükség esetén pert is indíthat a vevő. Hiába használt autóról van szó, a költségek milliós tételt is elérhetnek. Bízza szakavatott, tapasztalt ügyvédekre az igényérvényesítést, és garantáljuk, hogy nem marad kétségek között!

Gyakran Ismételt Kérdések
Van-e garancia használt autóra is?


Igen, kellékszavatossági igényt lehet előterjeszteni. Magánszemélytől vásárolva egy évig, vállalkozással kötött szerződés esetén két évig élhet a vevő az igényérvényesítéssel.

Van-e garancia akkor is, ha magánszemélytől vásárol autót?


Ha az eladó magánszemély, egy éve van a vevőnek, hogy az autó rejtett hibája esetén jelezze kellékszavatossági igényét.

Mikor nincs garancia egy autóra?


Akkor, ha az autó rejtett hibájával a vevő pontosan tisztában volt, vagy fel kellett volna ismernie, vagy erről a vásárláskor tájékoztatták.